Mi a különbség a coaching, a szupervízió és a terápia között?

A három fogalom, coaching, szupervízió, terápia, a köznyelvben gyakran összefolyik. „Pszichológushoz járok” vagy „coachom van” - mindkettő valójában nagyon különböző tartalmat takar. Ebben a cikkben pontos, gyakorlati megkülönböztetést adok, kifejezetten arra fókuszálva, hogy ki, mikor, melyikkel jár jobban.

1. Coaching: jelen-fókusz, célorientáció

A coaching egy olyan szakmai keret, amelyben egy ép működésű ember dolgozik egy konkrét célon vagy elakadáson egy nálla nem érdekelt szakemberrel. A fókusz a jelen és a közeljövő - múltba akkor megyünk vissza, ha az közvetlenül szolgálja a jelenlegi döntést.

A coach nem mondja meg a választ. Kérdez, tükröt tart, a folyamatot tartja. A döntés és a felelősség a klienséé marad. Vezetői, üzleti, karrier-, élet- és sport-coaching mind ugyanezen az alapelven működik, a különbség a kontextus.

Mikor jó választás a coaching?

• Új szerepre lépsz (előléptetés, projektvezetés)
• Egy konkrét döntés előtt állsz
• Egy szokást szeretnél megváltoztatni
• Önismereti mélyítés stabil élethelyzetben

2. Szupervízió: a szakmai munkára néző tükör

A szupervízió a segítő szakmák és a vezetői gyakorlat standardizált önreflexiós eszköze. Lényeges különbség: a szupervízió mindig a szakmai munkáról szól, arról, hogy te hogyan dolgozol másokkal. Nem a saját életed a téma.

Egy szupervíziós alkalmon nem a kliensekről pletykálunk, hanem azt nézzük, hogy te milyen viszonyban vagy a saját szakmai szereppel: hol jössz össze, hol akadsz el, mit nem látsz tisztán a saját munkádban. A pszichoterápiás szakmák etikai kódexei általában rendszeres szupervíziót írnak elő, nem fakultatív.

Egyéni, csoportos, szakmaközi

Egyéni szupervízió: te és a szupervizor. Csoportos szupervízió: 4-8 azonos szakmájú szakember + egy szupervizor. Szakmaközi szupervízió: különböző szakmák egy asztalnál (pszichológus, coach, vezető, pedagógus, egészségügyi dolgozó). Ez utóbbi ereje épp a szakmán kívüli tükör, egészen máshogy lát egy óvodapedagógus, mint egy felsővezető.

3. Pszichoterápia: klinikai szakma, klinikai keret

A pszichoterápia klinikai szakma: szakorvosi vagy szakpszichológusi alapképzéssel + módszerspecifikus képzéssel gyakorolható. Klinikai tüneteket (depresszió, szorongás, traumakötődés) kezel, és módszertanai (pszichoanalízis, kognitív viselkedésterápia, EMDR, érzelemfókuszú terápia stb.) klinikai kutatáson alapulnak.

A pszichoterápia időhorizontja általában jelentősen hosszabb a coachingnál (több hónap-év), és a mélysége más: a klinikai szakma a személyiségszintű minták megváltoztatására dolgozik.

Mentálhigiénés tanácsadás vs. pszichoterápia

A „mentálhigiénés tanácsadás” Magyarországon önálló szakirányú képzettség, amely nem klinikai szakma, viszont sokkal mélyebb és strukturáltabb, mint egy életvezetési coaching. A szakemberek életesemény-feldolgozást, krízishelyzeteket, motivációvesztést, kiégést kísérnek, anélkül, hogy klinikai diagnózist állítanának vagy klinikai terápiát végeznének.

Hogyan döntsd el, melyik kell?

Egyszerű kérdés: tartós szenvedésed van, vagy célod, amit el akarsz érni?

Ha tartós szenvedés, érdemes terapeutához vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni. Ha cél, akkor a coaching a valószínűbb belépő. Ha szakmai vagy és a saját munkádra szeretnél tükröt, akkor szupervízió.

A három szakma nem egymás versenytársa. A jó szakember tudja, mikor melyiknek kell jönnie, és nem habozik továbbküldeni a klienst, ha a kérdés nem az ő szakmájához tartozik. A saját munkámban ezért is dolgozom mindhárom keretben, de mindig tisztán szerződve, melyiket csináljuk éppen.

Összefoglaló

• Coaching, jelenfókuszú, célorientált, ép működésű embereknek
• Szupervízió, a saját szakmai munkádra néző strukturált önreflexió
• Pszichoterápia, klinikai szakma, klinikai tünetek kezelése
• Mentálhigiénés tanácsadás, nem klinikai keret életesemény-feldolgozásra, krízisre

Gyakori kérdések